“A fő kihívás az, hogy szociálisan érzékenyen és értően, mentális különbségekre érzékenyen és értően tudjanak bemenni a tanítók egy gyerekközösségbe. Valószínűleg ez már egy másik szakma ahhoz képest, amit az Abigélben láthattunk. Másról szól ma pedagógusnak lenni.” (Gloviczki Zoltán) “A 21. században a tanításhoz nem a tananyagot kell meghatározni, hanem fejlődési célokat. Nem egyféle tananyaggal, egyféle tankönyvből, egyféle tanítást kell elvárni, hanem az inkluzív nevelést kell támogatni módszer- és feladatbankokkal, hogy sokféle diákjának válogathasson a pedagógus.” (Gyarmathy Éva) S hogy mi van, ha továbbra sem törődünk a gyerekeink közötti különbségekkel, ha továbbra is csak osztályokban leszünk képesek/hajlandóak gondolkodni? Látszólag semmi; közvetlenül emiatt vér nem fog folyni, belehalni sem fog egyetlen gyerek sem, ahogyan az egy munkáját rosszul végző orvos esetében megtörténhet… S hol leszünk mi már évek múlva, amikor a félresiklott életek kapcsán az iskola, a pedagógus, a gyereknevelésre még mindig sokadrangú kérdésként tekintő társadalom felelőssége is felsejlene…Ha ez mégsem mentség: https://amappa.hu/projektleiras/
Forrás: Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva
Fotó: Fortepan